2012.10.06. 13:23

Fehér cica jött és ment...
A napokban leadtak egy hófehér cicát alapítványunkba, mert hogy önkényesen beköltözött a ház kertjébe, ahol hajszálon múlt az élete, a család kutyái ugyanis nem szeretik a cicákat... nagyon kedves, barátságos cica ő, aki ideköltözése után azonnal birtokba is vette az istállót, annak minden szalma, és szénaszálával együtt, mert hogy őrült módra tudott játszani. :) Összetalálkoztam egy kedves ismerősömmel, aki elpanaszolta, hogy meghalt a cicájuk, és nagyon szeretnének egy másikat, ha lehetne hófehéret. Hát így történt, hogy a fehér cica szinte épp hogy jött, már ment is. :)

11111111111111cica01.JPG

111111111111111cica02.JPG



Cica ivartalanítás
Talán még emlékeztek a két kis vörös cicusra, akiket Regina lányom talált Veresegyház, és Őrbottyán között az autóút mentén. Az idő elszaladt és szép nagy cicává cseperedtek, és megérettek az ivartalanításra. Mára már túl vannak rajta, úgy játszanak egymással, mintha nem is történt volna semmi.

Itt járt a kovács
Bogi, Barbi, Pajkos új patkót kapott. Én nem tudom miért, de olyan hamar eltelik az a pár hét, és már megint patkolni kell valamennyi lovamat. A két csődörnek is szépen megcsinálta a patáit Dezső Gergő. Sokszor mikor végez velük, azért ott látom orcáján a megkönnyebbülést. :) merthogy nem egyszerű fickók ők ketten...

Ember és Állat rendezvény
A hétvégén Kata meghívására egy örökbefogadói rendezvényen voltunk. Reménykedve abban, hogy a magunkkal vitt kutyusok közül valamelyiknek megtaláljuk az új örökbefogadó gazdiját. Sajnos nem így lett, viszont kutyás látogatókban nem volt hiány. Kata mint mindig, most is kitett magárt, hozzá méltó szervezés, és odaadás volt jellemző a rendezvényre. Nagyon jól éreztem magam, öröm volt látni a sok állatszerető gazdit a kutyáikkal. A bemutatókat, melyeknek központi szereplői természetesen a kutyák voltak. Jó kis nap volt, remélem legközelebb is meghív minket Kata. :)

Zsömi és Lebbencs

Két új kutyus is került hozzánk az elmúlt napokban. Zsömit a nevével együtt kaptuk, Lebbencsnek nekünk sikerült ezt a nevet adni.
Zsömi: kimaradt egy költözködésből. A család útjai szétváltak, Zsömi, aki hét éven át velük élt, már nem kapott lehetőséget az új életek, új családok között. Végül is magamon is csodálkozva nem éreztem haragot aziránt az ember iránt, aki megkeresett telefonon azzal e kéréssel, hogy szeretné elhelyezni Zsömit alapítványunkban. Végül is legalább őszinte volt velem, nem kidobta az utcára, vagy elaltatta kutyáját csak azért, mert új családja nem akarja őt. Ilyenkor mindig a kutyát sajnálom, mert tudom milyen a ragaszkodásuk és a szeretetük a gazdájuk felé, és ez egy életre szól. Számukra. Elmondhatom Nektek, hogy az eddigi egyik legfájdítóbb esetem volt ez Zsömivel, mikor ott álltunk a menhely kapujában, és ő nem értette, hogy mi történik körülötte, csak azt érezhette, hogy eltűnik a hét éve, elment a gazdi, és fájón, kétségbeesve nézett az autó után. Mi csak álltunk ott ketten, csak álltunk, még egy ideig, és néztük ahogy az autó eltűnik a szemünk elől. Azt hiszem kicsit ő is, én is reménykedtünk abban, hogy talán mégis visszafordul érte, és meggondolja magát. Nem tette...
1111111zsömi.JPG

1111111zsömi2.JPG

Lebbencs:
Lebbencs kutya már másfajta érzelmi viharokat okozott bennem, hiszen ő kölyökkora ellenére farok csóválva vonult be alapítványunk kapuján. Megszokta már az örökös kóborlást, bennem is csak egy embert látott, aki talán majd elé teszi a vacsoráját.

1111111lebbencs2.JPG

1111111lebbencs.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://equusmenhely.blog.hu/api/trackback/id/tr574823073

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása