Most kivételesen két bejegyzést is írok egyszerre, mert a mai napon a Rex kutyaotthonban jártam. Nem igazán jellemző rám a kunyerbálás, hiszen eddig úgy éltem az életem mint magánember, hogy csak addig nyújtózkodjam, ameddig a takaróm ér, de erre a mondásra mióta állatvédelem tölti ki az életem rácáfoltam, hiszen a takaróm elég rövid lett, és én mégsem tudom megállni, hogy ne fogadjak, mentsek lovat, illetve kutyát, cicát. Az adó 1%-unk idén jóval kevesebb lett, mint tavaly, bár akkor sem volt sok ennyi állatra... Azóta az idei évben igencsak megszaporodtak kutyáink-cicáink, és csak kevésnek találunk örökbefogadó gazdát. Aki erre az útra lép sajnos nehezen tudja meghúzni a vonalat, és félő, hogy ugyanolyanná vállik, akiktől eleveszi az állatokat, ha nem kap segítséget. Én nagyon nem szeretnék ilyenné vállni, de most segítséget kértem. Takarmányt, kutya és cica eledelt. Ezúton is köszönöm szépen a Rex Alapítványnak, hogy megérintette szívüket segítségkérésem és elláttak bennünket egy kis időre elegendő kutyatáppal és vitaminokkal.

Nagyon Köszönöm állatotthonunkban élő védenceink és a magam nevében az adományt!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.