Örömben, élményben gazdagon, hiszen kinek megadatott a sok nehézség ellenére is, hogy állatok között élhet, érzi ezt igazán. Volt látogatóm aki csak azért jött, hogy megérintsen egy lovat és illatával az orrában térjen vissza a város benzin gőzös nyomasztó világába. Egy cég képviseletében két kedves hölgy is járt nálunk, elhalmozva állatotthonunkat hasznosabbnál hasznosabb dolgokkal, mint például kötszerek, sebtapasz, stb-stb...A kutyacsalád, kik a napokban kaptak menedéket nálunk, át lettek költöztetve egy számukra kialakított kennelbe. Úgy gondolom ott jobb helyük lesz, mint a bokszba bezárva, mert szabad járásuk van dolguk végzésére, szaladgálásra, játszásra. A lovaim komoran bámultak ki a fejükből a legelőnek nevezett pusztába, hiába próbáltam őket vigasztalni lesz még zöld fű, napsütés, langyos eső utáni dagonya, nem derültek jobb kedvre. Szerintem pontosan tudják miről beszélek, jobban mint én. Kezdenek átmenni "maciba", egyre dúsul, vastagodik szőrük, felkészülve az előttünk álló télre. Ma kutya ügyben kerestek bennünket, be tudunk e fogadni egy kutyust, sajnos nemet kellett mondanom, mert nem vagyunk fölkészülve ilyen sok kutyatartására, a már meglévő állomány terhére. kutyaházra, faanyagra, drótkerítésre lenne szükségünk, nem is beszélve etetésükről, orvosi ellátásukról, ivartalanításukról. A vonalat meg kell húznunk, és várni valamilyen csodára, márpedig csodák vannak, én már csak tudom!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.