Egy kicsit már szinte büszke vagyok magunkra, mert hogy egyre több iskola, óvoda jelentkezik be hozzánk, hogy ellátogatnának állatotthonunkba. Az egyre nagyobb érdeklődést feltételezem a már nálunk járt tanároknak köszönhetjük, a szívem mélyén egy picit reménykedek, hogy a gyerekeknek is.:) ... és lehet, hogy a hely szelleme megérintette őket. Az idelátogató tanárokkal jó érzés beszélgetni, mert érzem azt, hogy egyetértenek velem abban, hogy milyen fontos már egész kicsi korban tudatosítani a gyermekekben az állatok és természet iránt érzett felelősséget. A magam részéről fontosnak tartanám, hogy a gyermekek a tanáraiktól felvilágosítást kapjanak a felelősségteljes állattartásról, és higgyenek benne, az állatok érezni, szenvedni, és örülni képes élőlények, ugyanúgy, mint mi, emberek. De az ő létük és jövőjük tőlünk függ, akár vadon élnek, vagy házi kedvencként tartjuk őket. Én fontosnak tartanám, hogy a tananyag részévé is váljon ez a téma. Jól eső érzés tudni, hogy az itt járt tanárok öregbítik hírnevünket, és továbbadják, hogy érdemes hozzánk ellátogatni, egy kicsit elkalandozni a lovak világágban, és ezért ezúton is köszönetet mondok Nekik! Úgy gondolom, ha a 20 gyerekből csak három-négyben megmarad amiről beszélgettünk, az már számomra nagy siker a mai erőszakos világban. Azt tapasztalom a gyerekek még érzelmileg tiszták és jók, lehet őket befolyásolni a jóra, rosszra egyaránt, és ez nagyban függ a szülőktől és a tanároktól. Felnőttfejjel is szeretek gyermekeknek íródott verseket olvasgatni ha időm engedi, és most az egyik kedvencemből idézek Nektek egy részletet:

Rónay György: Mondd, szereted az állatokat?
Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, a macskát, a csacsit, a lovat
s a madarakat: a verebeket,
a rigót galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek?

Segíts nekik, mondd ki helyettük
azt, ami ott ködlik testük
vaksi lelkében, vidd közelebb
az állatokhoz az embereket,
hogy megértsenek végre minket,
s mi is őket, kisebb testvéreinket.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.