Ismét túl vagyunk két kutyus ivartalanításán, melynek anyagi terhét egyre nehezebben viseli állatotthonunk kasszája. A lovak tartása mellett igen nehéz feladatként hárul ránk az egyre több kutya ivartalanítása. Természetesen a kutyák e fajta sorrendben kerülne hozzánk: egy szuka, egy kan, egy szuka, egy kan…. Érdekes módon még egy olyan kutyus sem került be a menhelyre, ki netán ivartalanítva, vagy chippelve lett volna. Pedig a repertoár széles, választék ügyileg, hiszen van közöttük szép számmal fajtatiszta kutya is a nyomokban felfedezhető ilyen, olyan keverék kutya mellett. Nagyon elkeserít az emberek közömbössége, és felelőtlensége az állatok iránt. Feltételezem Ti, kik a blogomat olvassátok egyetértetek velem, ezért kérlek Benneteket, az ismerősi, illetve baráti körökben beszéljetek ezeknek a dolgoknak a fontosságáról, és nem csak a Bottyán Equus Állatotthonért, vagy bármely állatvédő szervezetért, hogy netán egy kicsit könnyebb legyen az életünk, hanem a még meg nem születendő állatokért! Nagyon megalázó érzés segítségért kiáltani a nevükben értük, mikor tudom magam is, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben minden embernek is nehéz kenyeret tenni az asztalra a családjának. De nekünk, állatszerető embereknek akkor sem szabad elfelejtenünk, hogy az állatok is érezni, szenvedni, szeretni képes élőlények, kiknek legalább olyan joguk van élni ezen a Földön, mint nekünk, embereknek! Nagyon sokszor éreztem magam már megalázó helyzetben, és természetesen kellőképpen meg is aláztak, mikor kéréssel fordultam némely emberhez, de soha nem pénzt kértem, arra ott van az adó 1%, egy kis reklámot kértem, melyre már végképp nem marad anyagi fedezetünk ennyi állat tartása mellett. No persze az évek alatt odajutottam, hogy a lelkem is eladnám értük. De azért azt tudnotok kell, amit teszek értük, a lovakért és a kutyákért, attól az én lelkem gazdagodik, és ez az érzés csak az enyém, és ez ad nekem erőt, hogy ne adjam föl elhivatottságom! Egy kicsit megint elkalandoztam, de én már csak ilyen vagyok. Szóval túl vagyunk egy szuka kutyus, és egy kan ivartalanításán, melyet le is fotóztam Dr. Erdélyi Gábor rendelőjében. Először nagyon sajnálom őket, de vigasztal az az érzés, hogy ők már nem szaporodnak, és egy-két napon belül már el is felejtik, ami velük történt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.