Tegnapelőtt ismét Rétságon jártunk, 11 órakor volt találkozó a hatósági állatorvosokkal, hogy eldöntsék, mi legyen a még életben maradt 18 éves kanca, és a csikó sorsa. Pontosan érkeztek, szemükben megvető pillantásokkal felénk, éreztetve, csak gondot jelentünk számukra. Kezet fogtak mindenkivel, az üdvözlés eme formájából minket gondosan kihagyva, még erre sem méltatva. Ebben a jó hangulatban el is indultunk a lómészárlás helyszínére, ahol már nyoma sem volt a mészárlásnak... csak talán egy hatalmas lábszárcsont emlékeztetett rá, melyet az egyik kutya komótosan rágcsált. Az elmúlt két hét alatt természetesen a lovak fizikai állapota mit sem változott, és ezt az egyet a hatósági állatorvos is megerősítette. Vagyis azt, hogy a lovak igen igen alultápláltak, a senyvesség határát súrolják. Véleményük szerint, a 18 éves kanca már öreg ló, így nagyban ez is befolyásolja fizikai állapotát........
A csikó (ezt a gondolat menetet követve gondoltam én..) azért senyves, mert csikó...
Hatósági állatorvos szemmel nézve nem talált sok kifogásolni való tényezőt, és kihangsúlyozta, hogy a JELEN állapotok alapján, (hiszen akkor volt előttük széna) az pedig, hogy domb magasságban álltak a trágyájukon, megfelel a mélyalmolásnak. Hozzáfűzték, hogy csak az urak almoltatnak mindennap a lovaik alatt. Egyikőjüket sem foglalkoztatta az a gondolat, hogy miért is jutottak el a lovak ebbe a fizikai állapotba. Nem tették fel ezt a kérdést a tulajnak, hogy miért nem gondoskodott róluk jó gazda módjára??? Ugyan a lovak tulajdonosának a testvére végig azt fröcsögte a hallgatóságnak, hogy ő utálja a lovakat, ezeket is már rég agyonütötte volna, ha nem lenne ez a rumli körülöttük. A végeredmény az lett, felszólították a tulajt, hogy ezután etesse a lovait, és ezt bizonyos időközönként ellenőrizni fogják...
Valahol azt olvastam, állatjóléti szakembereket képeznek ki a haszonállatok tartási körülményeinek ellenőrzésére, de csak reménykedni tudok benne, hogy nem némely hatóági állatorvosok lesznek kik ezt a felelősségteljes munkát végzik, vagy okítanak erre másokat...
Szeretném elmondani, hogy azért vannak kivételek, akik másképp nézik az állatokat, és úgy élik meg elhivatottságukat, ESKÜJÜKET, melyeket az állatok védelmére, gyógyítására tettek, ahogy az méltó önmagukhoz. De kevesen vannak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.