Szeretem a hétvégét, mert a borongós időjárás ellenére azért jön egy-két látogató. Jól eső érzéssel tölt el, hogy vannak emberek, kik egész heti munka után bennünket választanak egy kis kikapcsolódásra, feltöltődésre ebben a rohanó világban. Ilyenkor minden pacinak jut egy kis finom répa, alma, kutyusoknak kutyacsemege, és ez okból kifolyólag szerintem ők is örülnek a hétvégének. Ha megáll egy autó a ház előtt, tudom, hogy jöttek látogatók, mert a sok-sok kutya olyan borzasztó örömugatásba kezd, mintha egész héten nem kaptak volna enni. Természetesen itt voltak a kutyasétáltató barátok is, a kutyafalka legnagyobb örömére. Időszerű látogatását tette nálunk egy kedves barátom, Adrienne, kinek életútja, (mármint a lovas életútja) számomra oly tökéletes példája annak, ha valakit egyszer megérintett a lovak közelsége, illata soha azt az érzést el nem hagyja, mert valahol a szíve mélyén ott van szunnyadva. Hú ha, ez majdnem rímmelt is! :))

Szóval az én kedves barátnőm egyszer egy nagyot perecelt egy lóról, de nagyon nagyot! Műtét, több hetes gyógyulás, félelem a lótól, lovaglástól lett a következmény. Közel 10 évig bírta ló nélkül, és most újra lóra pattant, és a Tőle megszokott kedves stílusban viszi a hírt rólunk, Szilajnak álcázva magát...:) Havi rendszerességgel frissíti honlapunkon az eseményeket. Ja, és a Duna Tv-n leadták a pár perces kisfilmet rólunk, ha valakit érdekelne, a következő linken eléri.

http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=716434&pid=615433

30:20 - nál kezdődik a Bottyán Equus...:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.