Nem is tudom hol is kezdjem, annyi minden történt az elmúlt napokban voltak látogatók, voltak adományozók, hoztak a kutyáknak tápot, pokrócot, itatásra, etetésre alkalmas edényeket, egyszóval minden hasznos dolgot, amire egy menhelynek szüksége van. Egy libuska sajnos megbetegedett, be is hoztuk őt melegebb helyre, majd hétfőn elviszem az állatorvosunkhoz. Remélem nem valami fertőző kórság ütötte fel a fejét szárnyas védenceinknél. No majd az is kiderül, mint ahogyan az ég is kiderült itt Őrbottyánban. A lovaink méla bambulással élvezik a hidegben a Nap gyenge, melengető sugarait, mert hogy nagyon hideg van itt nálunk, de gondolom ezzel nem mondtam újat nektek... Autóba szállt, és útra kelt, (illetve beraktuk az autóba) Kannát, a Pumi mamát, kinek ezt a hülye nevet mentségemre nem én adtam!! :) Hiszen eljöttek érte örökbefogadói, kiket gyorsan meg is örökítettem csak a rend kedvéért, és hogy Nektek is meg tudjam mutatni. Bízom benne, hogy jó kutya lesz, és ehhez méltón jó kutyaélete, vidékre kerül egy másik kutya mellé. Indulása előtt Petőfi Sándor egyik számomra nagyon kedves verséből mormoltam neki, nem is tudom miért, de ez jutott az eszembe. Ugyan ő nem Morzsa kutya, de kicsit had idézzek a versből...

"Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága."

Ide mindig hazajöhetsz Kanna!

Nagyon szeretem Petőfi verseit, gondolom Ti is.

Kaptam egy bejelentést Király Pétertől, miszerint Vecsés külterületén egy póni és egy nagy ló tengeti mindennapjait. Nem bírtam magammal, és ahogy tehettem útra is keltem. A bejelentő kísért bennünket a lovak tartózkodási helyére, ahol szomorú látvány fogadott, melyet úgy érzem soha nem fogok tudni megszokni. A lovak soványak, patáik ápolatlanok, még hírmondónak is alig-alig láttam a területen szénát. A nagy ló nyakában egy lánccal, hosszúra toldott kutyapórázzal volt kikötve nyomorúságos helyén. A hosszúra növesztett szőre alatt érezni lehetett mennyire sovány. A szomszéd elmondása szerint gazdája hónapokkal ezelőtt kiment Angliába, és sorsára hagyta állatait. A területen az elmúlt hónapokban három kutya és egy kecske éhen pusztult. Azt nem értem, ha a szomszédok látták, márpedig látták, miért nem kértek előbb segítséget?! Persze szombat lévén nincs területileg illetékes állatorvos, nincs hatóság, illetve van, csak ugye a hétvége, az hétvége... a rendőrségen megtettem a bejelentést, hogy ott jártunk, hétfőn visszamegyünk, lesz ami lesz, majd beszámolok róla mi is történt, mit tudtunk intézni a lovak sorsával kapcsolatban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.