Szomorú állatorvosi diagnózist kaptam Pegi kutyánkról. Állatotthonunkba kerülésének története dióhéjban Kb. egy éve került állatotthonunkba, elütötte egy autó, súlyos sérüléseket szenvedett, belső vérzés, bordatörés, stb… Pegi a nevét tőlünk kapta. Igen harcias amazonnak mutatkozott, miután ketten maradtunk az ilyen, és hasonló sorsú ebek részére szuterénnak kialakított helyiségben. Csak feküdt a kosarában, gyönyörű szeméből sugárzott a fájdalom, no meg a fenyegetőzés, mondván: „ha csak egy ujjal is hozzám nyúlsz, ez lesz, meg az lesz…” Értettem én a szóból, úgyhogy tisztes távolságba lekuporodtam mellé, és úgy csináltam, minta semmi dolgom épp nem lenne, csak az ő társaságában szeretném elütni az időt, szépen csendben. Néha rám nézett, összeszűkült szemében láttam a fájdalmat, melynek létezéséről időnként nyögésekkel is hangot adott. Egy idő után magára hagytam őt, hogy pihenjen, és szokja a helyét, de másnap reggel első utam hozzá vezetett, gondoltam beadom neki a gyógyszereit, és leápolom a sebeit… Hát, nem nagy örömmel fogadott, úgy láttam fájdalmai semmit sem enyhültek. Ahogy próbáltam róla lemosni a véres vizeletet, és váladékot, megkapta a kezemet, fölhúzott ínyével kimutatta a foga fehérjét, jelezve, ő bizony nem kér az ápolásomból. Próbáltam leplezni félelmemet, és óvatosan megsimogattam okos fejét, talán az volt az egyetlen testrésze, ami nem fájt. Simogatásom morogva fogadta, mely morgás szépen lassan átváltozz zsörtölődésbe, panaszkodásba. Ahogy teltek a napok, Pegi egyre jobban elfogadott ápolójának, mely ápoló titulus szép lassan átment barátságba, melyet jöttömre boldog farkcsóválással hozott tudomásomra. A felépülése hosszadalmas volt, azóta túlvagyunk az ivartalanításon, és Pegi egy boldog és egészséges kutyaként élt ez idáig állatotthonunkban. Egyik reggel görcsökkel küszködve találtunk rá a kertben, azonnal orvoshoz vittük, és itt tudtuk meg a szomorú diagnózist, : Pegi epilepsziás. Vérvétel, stb… stb… Gyógyszer beállítás megbeszélése. Ezúton kérlek benneteket, ha valakinek tapasztalata van a kutyáknak e fajta betegségével kapcsolatban, olyan gyógymódokkal, ami nem igényel erős gyógyszeres kezelést, melyek, mint tudjuk, nagyon ártalmasak lehetnek a kutyák májára, ossza meg velem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.