Elment Orsi

2011.12.23. 20:46

Elhivatottságom során sajnos nem először kellett szembesülnöm azzal az érzéssel, hogy el kell engednem, meg kell szabadítanom egy állatot a szenvedéseitől. A napok csak telnek, és én halogatom kimondani, hogy vége. De milyen alapon is mondom ki, hogy vége?! Hisz nem én vagyok az Isten, s kínozni nem szeretném őket, de tudom, hogy ki kell mondanom. És én kimondtam. Két olyan állatorvos megtámogatását kértem, kikben a legmesszebbmenőkig bízom, és hiszek bennük. Előző írásomban említettem a Karácsonyi készülődés hangulatát elszomorítja Orsi egyre súlyosbodó patabetegségből fakadó állapota. Hónapokkal ezelőtt került állatotthonunkban igen siralmas állapotban. Orsi, kiben méreteihez képest, (hiszen hatalmas ló volt), legalább akkora szív dobogott, csodálatos természetű ló volt. Tele szeretettel, és bizalommal gondozói felé. Most ahogy bánatomban visszaemlékszem első találkozásunkra, elszorul a szívem, hisz szeméből, ahogy találkozott tekintetünk, úgy éreztem azt sugallja felém, „csak átmenetileg jöttem hozzátok.”

Orsi 15 éves volt, amit tudok róla, a lovakra igen veszélyes betegséggel, patahenger gyulladással kezdődött évekkel ezelőtt, melyet egy elrontott műtét követett, és onnantól elkezdődött Orsi leépülése. Az utóbbi hetekben már nem igazán ette meg az elé tett táplálékot, és én tudtam, hogy hamarosan el kell őt engednem. A sok fekvéstől mindnyájan tudjuk, a meglévő betegségen kívül kialakul a tényleges elmúlás, hiszen egyéb szervek is károsodnak a ló esetében. Orsi halálának szomorú tényét Szilaj sem igazán fogadta el, minden reggel, mikor kivisszük őt a karámba, panaszosan hívja Orsit, mert ő úgy gondolta barátságuk egy életre szólt.
 
Kedves Blogolvasó Barátaim! Ezúton is szeretném Nektek megköszönni, hogy érdeklődéssel fordultok az állatotthonunkban történő események felé, márpedig az ha nem is mindig írom le, akad bőven, hol jó, hol rossz. Erőt adtok nekem ahhoz, hogy ne adjam fel elhivatottságom az állatokért, kiknek léte tőlünk emberektől függ!
BOLDOG BÉKÉS KARÁCSONYT!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://equusmenhely.blog.hu/api/trackback/id/tr283491897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magichand 2011.12.24. 10:25:19

Nagyon sajnáljuk Orsit, de meg kellett hozni ezt a döntést. Tudom, hogy nem hagynád egyiküket sem szenvedni önzésből, csak hogy tovább maradjanak. Gyönyörű paci volt, és Szilajjal való barátsága tényleg egy életre szólt. Orsiéra. :) Reméljük, Szilaj lelkében -és a Tiedben- enyhül a fájdalom, és talál valakit, aki valamelyest kárpótolja.
Nagyon boldog, békés ünnepeket kívánunk patás és pata nélküli családodnak is!
süti beállítások módosítása