2012.09.26. 22:16

Barka és Bizsu örökbefogadása...
Nos, ők ketten együtt Kistokajba kerültek, egy nagyon szimpatikus családhoz, akiknél már több ló is él. Gyönyörű helyre, igazi lovas lányok ők, akik csupa szeretettel beszéltek lovaikról látogatásuk alkalmával, melynek hitelességében ottjártunkkor sem kellett csalódnom. Nagyon nehéz volt őket elengednem, az új helyük, új embertársuk kiválasztása után igyekeztem a megérzéseimre hagyatkozni, mert azért az elmúlt három hónap alatt jártak itt fura emberek, akik számára úgy éreztem, hogy a ló csak egy használati tárgy, aki azért született a világra, hogy kihasználják erejét, szépségét. Tudomásul vettem az elmúlt évek alatt, hogy el kell őket engednem, bármely csodálatos hónapokat is töltöttünk együtt velük, ajándék volt a csodálatos változás, melyen keresztülmentek gondoskodásunknak köszönhetően. A kis Barka, aki nálunk született, oly sok örömet, és boldog perceket adott nekünk, fájt tőle megválni, pedig igyekeztem nem nagyon kötődni hozzá érzelmileg, mert tudtam egyszer meg kell válnom tőle is.

Kennelépítés, Lovasíjjász E.B.
Volt kennelépítés megint, sajnos lassan haladunk, igen kevés az érdeklődés egy kis karitatív munkára... Úgy készül, mint a Luca széke, sebaj, előbb-utóbb kész lesz, és ezúton is szeretném megköszönni annak a maroknyi embernek, aki idáig segített, többek között Papamacinak, és lelkes önkéntes barátainak a segítséget, no meg a krémest, melyből azért nekem is jutott még este, mikor hazaértem, Mert hogy hivatalos voltam azon a napon, mikor ők verejtékezve dolgoztak, az idén Verőcén megrendezett Lovasíjjász E.B.-re. Ezelőtt egy pár évvel két srác jelentkezett nálunk segítségüket felajánlva a lovak körüli teendők elvégzéséhez alkalmanként. Több, mint egy évig jártak hozzánk, főként hétvégente, mi tanítgattuk őket a lovak ápolására, szeretetére, tiszteletére. Szorgalmas "diákok" voltak ők, és főleg egyikük a lelke mélyén arra vágyott, hogy egyszer legyen egy saját lova, és minél több időt tölthessen a lovak között. Aztán egyszer csak eltűntek, egy kicsit rosszul is esett, hiszen a hónapok teltével megszoktam a jó kedélyű, vidám lényüket. És egyik nap bizony meglepő telefonhívást kaptam tőlük, hogy szeretettel meghívnak minket a Lovasíjjász Európa Bajnokságra. Biztosítottak a felől, hogy soha nem feledtek bennünket, de az élet útjai kifürkészhetetlenek, felnőtté váltak, család, gyerek, stb... minden ami egy bizonyos kor után utoléri az ember fiát-lányát, és ő többek között a lovas íjászatban találta meg önmagát. Hát így került sor erre a meghívásra. Nagyon jól éreztem magam, ahogy néztem az íjjászokat lovaikon vágtázva, korhű ruházatban, úgy éreztem visszamentem az időbe több ezer évet.

Őzike szomorú története...
Lovas barátaim hívtak, hogy egy őzikére akadtak az erdőben a fahídnál, és úgy látják, hogy az őzike nagyon beteg. El is mentünk érte, és egyenesen Erdélyi dokihoz szállítottuk, reménykedve abban, hogy talán meg tudja gyógyítani. sajnos a pontos diagnózist nem lehetett elsőre megállapítani, de a tünetek alapján egy bakteriális fertőzésre gyanakodott a doktor úr, mely az őzike agyát támadta meg. Kapott vitamint, antibiotikumot, és ennek hatására, na meg a kecsketejjel való táplálás miatt azt hittük javul az állapota, és felgyógyul. Első nap még bőszen cumizta a kecsketejet, melyet cumiból kínáltam neki, persze ehhez a művelethez örökké vissza kellett egyenesbe állítani a fejét, mely a betegsége következtében hátrafeszült. De sajnos a javulás csak átmeneti volt, és a Doktor úr elmagyarázta, hogy a központi idegrendszert támadta meg a fertőzés, és ezért már sajnos részleges bénulás is mutatkozott az őzin. A harmadik naptól rohamosan romlott az állapota, és én éreztem, hogy hamarosan el kell őt engednem. Sajnos ezt most fel kell adnunk, későn jött a segítség, és elhatalmasodott kis testén a betegség. Még este eldöntöttem, hogy ha tovább romlik az állapota, reggel elaltatjuk őt, végül is ő megoldotta, föladva a harcot az életben maradásért, és még az éjszaka folyamán álmában meghalt.

11111111111ozike.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://equusmenhely.blog.hu/api/trackback/id/tr464794886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.