Az elmúlt napok eseményei

2012.08.08. 21:39

Alex kutyát örökbe fogadták! Talán emlékeztek még, mikor csont soványan az alapítványba került... Alex az elmúlt hetek alatt szinte teljesen összeszedte magát, és reménykedem benne, hogy megtaláltuk a hozzá méltó örökbefogadót, a látszat legalábbis ezt mutatta.
A tegnapi napot Morzsi kutya ivartalanításával kezdtem Erdélyi Dokinál, hál' Istennek minden rendben zajlott, mint mindig. Mire már ezeket a sorokat írom, Morzsi már bőven túl van a megpróbáltatásokon, és boldog farkcsóválással üdvözöl, ha meglát. Istenem, hogy is képesek rá, hogy mindent megbocsássanak nekünk embereknek?! Én néha irigylem őket...
Hatvanban jártam...
Kora délután elinultunk Hatvan felé, tele félelemmel a lelkemben, hogy mit is fogunk látni, tisztában vagyok valós helyzetünkkel, mind anyagilag, mind fizikailag. Mit is fogok látni, mit is fogok cselekedni a látottak alapján? Az elmúlt napokban kaptam a hírt, miszerint egy idős ember járja egy csont sovány lóval Hatvan utcáit, egy szintén sovány tehénnel a lovaskocsi után kötve. Mikor odaértem a megadott címre, nem volt otthon senki, a szomszéd adott felvilágosítást, hogy kb. mikor jön haza a gazda. Beszédbe elegyedtünk, az időt múlatni, elmondása alapján a téli időben még ettől is soványabb ez a két szerencsétlen pára, és ő nem is érti, minek tartja őket, hiszen már 80 éves is elmúlt. Az idő eltelt, meg is érkezett a gazda autóval, tehát ló és tehén társa otthon vannak. Miután láttam, ahogy az öregember kiszállt az autójából, és láttam, hogy botja nélkül sehova egy tapodtat sem tud menni, egy kicsit elszállt belőlem a harag. Megkérdeztem tőle, megengedi e, hogy megnézzem a lovát, és tehénkéét, kikről a bejelentőtől fotókat is kaptam. Ő szinte figyelembe se vette jelenlétemet, kérdésemre csak annyit válaszolt, „nézze, ott vannak a lovaskocsihoz kötve.” Szomorú látvány fogadott, ahogy közel mentem, és megláttam a lovat. A tehén még nem is volt olyan vészes, de a ló valóban sovány, (láttam már soványabbakat is…) ápolatlan volt, a lovaskocsira dobott pár szál giz-gazt rágcsált, és egy tökkel birkózott, hogy hol is talál rajta fogást ahhoz, hogy elfogyassza. Mint kiderült, egész nap oda van kötve a tűző napra, nehogy véletlenül is elfeledje, ezzel a tákolmányos járművel van összekötve az élete. Mert hogy az öregember véleménye szerint, ez a ló csak azért van, hogy őt szolgálja. Az istállónak nevezett tákolmányos fertőről a képek magukért beszélnek. Mikor rákérdeztem, hogy miért így van ez, egyértelműen az volt a véleménye, hogy jó az úgy. Tehetetlenül álltam egyik lábamról a másikra, ahogy néztem a 80 éves vénembert, kivel bármilyen formáját a ráhatásnak fölöslegesnek tartottam, egyértelmű volt, hogy az ő életfelfogásában az állatoknak semmi jelentősségük nincs, azonkívül, hogy kihasználja utolsó leheletéig, és ebből az érzelemvilágból a Jóisten sem térítheti el, és így van ez már több mint 80 éve… Nagyon-nagyon sajnáltam a lovat, és teljes szívemből megvetettem az embert, a maga 80 évével együtt. Ettől függetlenül megkérdeztem tőle, megígéri e nekem, hogy jobb körülményeket biztosít lovának, jobban odafigyel a takarmányozására, mert ha nem, egy pár hónap múlva visszajövünk, és elvesszük tőle a lovát. Ő meghúzta a vállát, és azt mondta megígéri. De úgy érzem, ez nem így lesz, hiszen ha ennyi év alatt nem szorult bele emberség, ezután se fog. De majd meglátjuk!
Nagy boldogság is ért a sok gond, és keserűség mellett az elmúlt napokban, hiszen egy takarmánnyal foglalkozó gazdálkodótól 10 bála szénát, és 10 zsák kukoricát kaptunk adományként. Én nem is akartam elhinni, amikor meghallottam ezt a hírt Adritól, kit biztos vagyok benne, hogy a Jóisten küldött hozzánk. Az elmúlt 12 év alatt talán másodszor fordult elő, hogy efféle adományt kaptak az alapítványban élő lovak. Biztos vagyok benne, hogy Adri mesélt rólunk, biztos vagyok benne, hogy Ő is szereti az állatokat, mert megérintette elhivatottságunk, és ebben az ínséges időkben is segítséggel fordult felénk. Ezúton is nagyon köszönöm Neki! Ezeket a gyönyörű bálákat lefényképeztem, hogy mindnyájan osztozhassatok a látottak alapján az örömünkben, mint ahogy Málna is tette. :)

11111111ló.JPG

11111111111bala.JPG

Szerző: equusmenhely

1 komment

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

http://equusmenhely.blog.hu/api/trackback/id/tr484702520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

magichand 2012.08.30. 05:34:48

Annyira örülök a szénának! Nagyon megijedtem, mikor azt írtad, hogy nincs széna, persze gondolhattam, hisz látom, mekkora a szárazság. Sajnos azt is tudom, milyen rövid ideig elég az adomány, mert sokan vagytok. De a kevés is több a semminél. Hátha kerül még valahonnan... :)